IQ-teszt a ValóVilágban
A Való Villában jártunk, avagy van-e értelmes élet a villán belül?
Örömmel fogadtuk el a ValóVilág arra vonatkozó felkérését, hogy mérjük meg a villalakók IQ-ját. Ezek az emberek extrém pszichológiai helyzetbe kerülnek, a show-nak köszönhetően hónapokig a nézők előtt élnek, esznek, alszanak, fürdenek, szeretnek, gyűlölnek, veszekszenek, nem sokáig rejtegethetik tehát valódi énjüket. Sokan talán ezért is voltak még inkább kíváncsiak az intelligenciájukra, mert azt az eddigi szériákban nem mérték. Az intelligencia manapság amúgy is divatos fogalom – még a mosóporok meg a molekulák is intelligensek (vajon milyen teszttel mérik?), arra kellett tehát megtalálni a választ, hogy vajon van-e értelmes élet a villán belül.
A méréshez nem a Mensa felvételi tesztjét használtuk, hanem a Mensa online változatban, a honlapon is kitölthető próbatesztjét. Ennek részben az volt az oka, hogy a felvételre használatos teszt az átlagot jelentő 100-as IQ alatt nem mond eredményt, főként a magas tartományra van „kihegyezve”, azaz ott mér jól. Sejthető volt, hogy inkább olyan tesztre lesz szükség, amely az átlag körüli tartományban ad pontos eredményt. Erre különösen alkalmas a próbatesztünk – amelyet a Mensa tagjaiból alakult csapat állított össze és dolgozott ki a Mensa felügyelő pszichológusa segítségével –, mert ez többféle feladattípust tartalmaz, a műsor szempontjából „látványosabb”, és az átlag körüli, sőt az átlag alatti teljesítményhez is egyértelmű pontokat ad. Emellett az érdeklődő nézők is bármikor kitölthetik a honlapon.
Egyébként mindkét teszt – az online próbateszt és a hivatalos felvételi teszt is –ugyanolyan 100-as átlagú, 15-ös szórású, normál eloszlású teszt. A teszten a 70–84-es IQ-tartomány alacsonynak, a 85–115 átlagosnak, a 116–130 magasnak, a 131 feletti IQ pedig nagyon magasnak számít. A Mensa egyesület egyébként olyan embereket keres, akiknek az intelligenciahányadosa magasabb, mint az emberek 98 százalékáé, amely ilyen teszt esetében 130 feletti IQ-t jelent. Aki tehát a próbateszten 120 feletti eredményt ér el, nagy eséllyel próbálhatja ki magát a Mensa felvételi tesztjén is.
A villalakók mentségére legyen mondva, hogy kifejezetten ártalmas lehet a szellemi teljesítőképességre az, ha valaki hónapokig él mesterségesen elzárva mindenfajta információtól, híreket nem kap, olvasásra, bármiféle agytornára nincs igazán lehetősége – mindez a teszt eredményén is megmutatkozik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen teszt nagyfokú koncentrációt igényel, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire pihentek a résztvevők: a sorozatos kialvatlanság, az italozás, a buli utáni másnaposság egyáltalán nem kedvez egy ilyen alkalommal. Zavaró tényező lehet az is, ha valaki nem előre megfontolt szándékkal, otthona nyugalmában tölti ki az online tesztet, hanem másokkal közösen, ahol a bekiabálások, mocorgás, vagy akár a „szívrohamot” kísérő kisebb sikolyok elvonhatják a figyelmet.
A kiértékeléskor először megszámoljuk az úgynevezett „nyers” pontszámot, vagyis azt, hogy az illető hány kérdést válaszolt meg helyesen: jelen esetben a 70 feladatból hányat oldott meg. Ezt a pontot kell „lefordítani” IQ-ra. Hála a pszichológusok munkájának, ez egy táblázatból leolvasható. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a tesztek mindig az adott korcsoport teljesítményéhez mérik az adott ember teljesítményét. Egy 40 éves ember intelligenciáját a 40-es korosztály eredményeihez képest kell értékelni, és nem a 80 vagy a 20 évesekének fényében. Mivel mentális képességeink a korral hanyatlásnak indulnak, egyszerűen megfogalmazva az életkorral korrigálják az eredményeket az IQ-tesztekben. Ez azt jelenti, hogy idősebb korban kevesebb feladatot is elég megoldani a 70-ből, mégis ugyanakkora IQ-t kapunk. Pl. 70 éves kor felett elég 28 kérdést megválaszolni a 100-as IQ-hoz, míg 19 éves korban 41 helyes megoldás kell ugyanehhez. Ebből fakadóan lehet, hogy a villában valaki ugyanannyi jó választ adott, az eltérő korosztály miatt más lesz azonban az IQ-ja. Vagy másképpen: lehet, hogy több helyes válasza volt, fiatalságánál fogva azonban az IQ-ja mégis alacsonyabb, mint villatársáé.
A villalakók lányos zavarukban össze-vissza keverték az eredményüket, amikor felolvasták. Az oklevelükön szerepelt az a tény, hogy az eredményt egy 100-as átlagú, 15-ös szórású teszten kapták, továbbá nagy betűkkel az, hogy hány pont az intelligencia-hányadosuk, és hogy azzal az IQ-val a lakosság hány százalékánál rendelkeznek magasabb intelligenciával. Mint ismeretes, az intelligencia úgynevezett haranggörbe szerint oszlik meg a lakosságon belül, azaz az átlag körül csoportosulnak a legtöbben, és a szélek, vagyis a szélsőségesen magas, illetve alacsony IQ-felé sokkal kevesebben találhatók. A függvény alapján kiszámítható, hogy egy adott IQ melyik százalékos tartományba tartozik, és az illető a lakosság hány százalékánál „okosabb”. A Mensa-tagsághoz a legintelligensebb 2%-ba kell tartozni, vagyis olyan IQ szükséges – 130 feletti –, amely jobb, mint amire az emberek 98 százaléka képes. A legjobban teljesítő Laci példáját véve: az ő IQ-ja 105 (tehát nem „105 százalékos”, mint azt tévesen mondta), ami azt jelenti, hogy az emberek 63 százalékánál okosabb. A megmérettetés előtt felajánlottuk, hogy a legintelligensebb játékos a „szabadulása” után a Mensa felvételi tesztjét is kipróbálhatja. Mivel Laci lett a legjobb, ez a lehetőség rá vár.
Összességében nem irreális feltételezés az sem, hogy a villalakók értelmesebbek, mint azt a mostani eredményük mutatta, és lehetséges, hogy normál körülmények között magasabb IQ-t értek volna el. Ezt már nem fogjuk megtudni, de annyi mindenesetre bizonyos, hogy van értelmes élet a villán belül – méghozzá átlagos…
Az „IQ-ról” menüpont alatt és a Szellemi Étkezdében további részleteket is megtudhat az intelligenciáról.
Balanyi Bibiána
