GYIK (gyakran ismételt kérdések)

Miért éppen Mensa?

Mensa latinul azt jelenti: asztal. Az alapítók koncepciójának értelmében az intelligens embereket kerek asztalhoz kell ültetni, hogy ott egyenlő partnerekként érintkezve az emberiség javára fordíthassák a bennük rejlő képességeket.
A magyarban kevéssé szerencsés a névválasztás, hiszen első hallásra mindenki valamiféle közétkeztetési intézményre, ebédlőre gondol. Most már azonban eléggé ismernek bennünket ahhoz, hogy tudják, másról van szó.

Mi köti össze a Mensa tagjait?

A hasonló képességeken, a közösségen és a programokon túl számos kapocs létezik: az egyik legnagyobb kincs a havonta megjelenő folyóirat (AsztalLap), valamint a tagok adatait tartalmazó lista, hiszen ezek még azokhoz a tagokhoz is eljutnak, akik esetleg egyelőre magányos mensásként élnek egy-egy városban, és nincs lehetőségük rendszeresen részt venni a rendezvényeken (távolság, idő, vagy más akadály  miatt).
Az AsztalLapba mensások írnak mensásoknak bármiről, ami érdekli őket.
A taglista igen értékes számunkra, hiszen tartalmazza a tagok elérhetőségét, foglalkozását, érdeklődését, szakterületét és hobbiját; jelzi, hogy miben tudnak segíteni a többieknek. Ennek alapján bárki nyugodtan felhívhat valakit, ha kérdése van, kíváncsi valamire, vagy csak hasonló érdeklődési körű embert keres.
A Mensa több elektronikus levelezési listával is rendelkezik.

Zsenik-e a mensások?

Mi óvatosabban fogalmazunk: a Mensa tagjai kiváló intelligenciájú emberek. Sok közöttük a kivételes képességű ember, mégsem lenne szerencsés zseninek kikiáltani őket. Zsenik nem születnek olyan gyakran, és hogy ki volt zseni, azt inkább az utókor szokta eldönteni.

Elitista okostojások gyülekezete-e a Mensa?

Gyakori vád, hogy a Mensa valamiféle elitfészek, amelynek tagjai a végletekig beképzeltek valós vagy vélt értékeikre. Az intelligencia részben genetikailag, részben a gyermekkori környezet által meghatározott tulajdonság, ezért senki sem tehet arról, hogy milyen IQ-val áldotta, vagy verte meg a sors. Éppen ezért értelmetlen volna ferde szemmel nézni a Mensa tagjaira pusztán azért, mert egyik vonásukban mások, mint a többiek. Hasonlóan oktalan lenne például a 2 méternél magasabbra nőtt emberek klubjára haragudni. Az intelligencia adott. Vannak a Mensában olyanok, akik szerények, vannak, akik nem. A Mensa Egyesület nem törekszik valamiféle titkos, zárt elit kinevelésére, inkább minél szélesebb körben szeretné elfogadtatni az intelligenciát, mint értéket.

Deviánsak-e a Mensa tagjai?

Bizonyos értelemben igen, hiszen a Mensa által elfogadott intelligenciahányados valóban jelentős módon eltér a népesség átlagától. Ha azonban a szokásos fogalmakat használjuk, a Mensa tagjai nem automatikusan deviánsak, csodabogarak vagy őrültek. Sokan sokfélék. Persze van közöttük, aki deviáns módon viselkedik, van, aki nem. Mint mindenütt másutt. A mensások ugyanolyan mértékben deviánsak intelligencia szempontjából, mint a szellemi fogyatékosok.

Miben különböznek a Mensa tagjai másoktól?

Első ránézésre semmiben: beállítottságra, személyiségre, vérmérsékletre, műveltségre, érdeklődésre, végzettségre vagy foglalkozásra való tekintettel épp ugyanannyi hasonlóságot vagy különbséget fedezhetünk fel harminc mensás között, mintha a buszon választanánk ki találomra harminc embert. Egy vonásuk közös: intelligensek. De nincsen vastag szemüvegük, nem lobog a hajuk, nem szórakozottak - kivéve persze azokat, akiknek vastag a szemüvegük, akiknek lobog a hajuk, és akik szórakozottak.

Milyenek a mensások?

Ahányan vannak, annyifélék. Ezért is választottuk jelmondatunkul: A legszínesebb szürkeállomány.
Egyetlen közös vonásuk, hogy egy adott teszten ugyanúgy teljesítettek. Ha mindenáron szeretnénk valami közöset találni, talán a többségük kedveli a humort, szeret vitatkozni, talán az átlagembernél nyitottabb a világra, szeretne minél több információt befogadni, így gyakran műveltebb is másoknál (persze ugyanakkor vannak diszlexiások is köztünk), több hobbija van, minden érdekli, kedveli a változatosságot.
A kiemelkedő intelligencia a személyiség egyik - számunkra fontos - vonása, de az illető jellemét még igen sok tulajdonság elegye adja.

Zárt a Mensa a közönséges emberek számára?

Annyiban igen, hogy tag nem lehet akárki. Ugyanakkor viszont a Mensa próbál nyitott maradni a külvilág felé. Nem csak a potenciális tagokat keressük, hanem programjainkat igyekszünk úgy alakítani, hogy azokon családtagok, barátok, ismerősök is részt vehessenek, nem beszélve azokról a rendezvényekről, amelyeket kifejezetten nem saját tagjainknak szervezünk (játékfesztivál, foglalkozás gyerekekkel).

Ki lehet a Mensa tagja?

Bárki: férfiak és nők, fiatalok és öregek, szépek és csúnyák, kövérek és vékonyak, tekintet nélkül foglalkozásukra, felekezetükre, származásukra, társadalmi helyzetükre, szexuális orientációjukra (kivéve a sárga csíkos zöld embereket, ennek eredetét elolvashatod a Mensa története oldalon).
A tagság egyetlen követelménye a magas intelligencia, vagyis olyan IQ-érték, amely magasabb az emberek 98 százalékáénál (vagyis csupán az emberek legintelligensebb két százalékára jellemző). A pályázók nemzetközileg elfogadott intelligenciatesztet töltenek ki.

Kell-e félnem a Mensa tesztjétől?

Nem. Nincs veszteni valód. Tekintsd kihívásnak, játéknak, megmérettetésnek. Sokan szeretik mérni, számszerűsíteni a képességeiket. Magyarországon igen kevés lehetőség nyílik valódi, pszichológus által felügyelt intelligenciateszt kitöltésére. A teszteket és eredményüket titkosan kezeljük, tehát rajtad kívül senki sem tudja meg tőlünk, milyen eredményt értél el.

Fejleszthető-e az intelligencia?

Felnőtt korban gyakorlatilag alig. Az intelligencia egyrészt genetikusan, másrészt környezeti hatások által befolyásolt személyiségvonásunk. A táplálkozás mellett, amely már valószínűleg fogantatásunk előtt is fontos, elsősorban az újszülött-kori, csecsemőkori és a gyermekkori környezet ingergazdagsága, változatossága ad teret a jó genetikai adottságok kibontakoztatásának. Kognitív képességeink 17-20 éves korunkig fejlődnek, intelligenciaszintünk ez után érdemben már nem változtatható. Teszttréninggel, agytornával el lehet érni egy kis emelkedést az eredményben, és fordítva, ha az ember a tesztíráskor kimerült, dekoncentrált, akkor kicsivel rosszabb eredményt ér el a teszten, de intelligenciahányadosa jelentős mértékben ettől még nem változik. Egész életünk során közel azonos marad. A kognitív tréningnek nagy szerepe lehet még idős korunkban a képességeink, szellemi frissességünk megtartásában is.

Miért éppen 2%?

Jószerivel véletlenül alakult így, lehetett volna öt százalék vagy egy ezrelék is (lásd: Fejezetek a Mensa történetéből). Orvosi, pszichológiai vagy egyéb tudományos oka nincsen, ez a Mensa által önkényesen kijelölt határ, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a tartomány volna intelligens, vagy ez volna a zsenialitás mezsgyéje.

Mire jó a magas intelligencia a mindennapi életben?

Az intelligencia jó problémamegoldó képességet is jelent, márpedig az egész életünk problémák sorozatának megoldása. Mindenkinek másra jó, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldja meg a problémákat, hamarabb felismeri a helyzeteket. Így több ideje marad más hasznos dolgokra, eredményesebb lehet az életben stb. De hogy kinek mi a hasznosabb, ki mit tekint eredményességnek, ki milyen probléma megoldására fordítja az intelligenciáját, erre nincs általános válasz vagy recept, erre mindenkinek magának kell válaszolnia.

Intelligencia = műveltség?

E két fogalmat gyakran összekeverik, noha a kettő a legkevésbé sem azonos. Az intelligencia öröklött képesség - amelyet sokan sokféleképpen definiálnak -, a műveltség viszont tanulás útján szerzett tudás. A kettő között féloldalas korreláció van: aki művelt, az nem feltétlenül kiemelkedően intelligens, de aki intelligens, az nagy valószínűséggel nyitottabb, érdeklődőbb, kíváncsibb a világra, könnyebben megjegyzi az olvasottakat, hallottakat, így nagy műveltségre tehet szert. Ettől függetlenül nem ritkák az olyanok, akik intelligensek, de nem kifejezetten műveltek.

Miért kell egyáltalán szervezetet alapítani?

Ha a sakkozók, a rejtvényfejtők, a horgászok egyesületet alapítanak, miért ne alapíthatnának a kövér, a magas vagy a kiemelkedő intelligenciájú emberek is? Ahogy a horgászoknak a közös horgászás, a tapasztalatcsere, a hal, a tó a fontos, az intelligens embereknek az intelligencia, mint érték, illetve egyfajta szellemi közeg lényeges. Egy egyesület megfelelő kereteket biztosít arra, hogy a hasonló érdeklődésű emberek megtalálják egymást. Szinte mindenki szeret a hasonszőrűek között lenni.

Kényszerít engem a Mensa bármire?

Nem. A Mensa nem szekta, nem is gazdasági vállalkozás, nem értékesít semmit, nem követel semmit. Nem áll ki egyetlen vallás, ideológia, politikai irányzat vagy eszmerendszer mellett sem. Nem kell gyűlésre járni, nem kell semmit sem betanulni vagy hirdetni. A Mensának, mint szervezetnek nincs véleménye, tagjai pedig szabadon ragaszkodhatnak saját véleményükhöz. A Mensa nem kötelez és nem kényszerít.

Miért érdemes a Mensa tagjának lenni?

Ha megkérdezed a tagokat, mindenki mást fog válaszolni. Építheti az ember énképét, adhat önbizalmat, érdekes emberekkel lehet megismerkedni, új nézetekkel találkozni, serkentő szellemi közeget találni. Mindenkinek másért érdemes.
Gyakorlati szempontból nézve persze a Mensa kiváló hely tapasztalatok cseréjére, álláskeresésre, állások meghirdetésére, a teszt oklevele pedig segíthet akkor, ha például versenyben vagy egy állás elnyeréséért.
(A Mensa intelligenciatesztjén elért eredmény bemutatása hasznos lehet álláskeresésnél - erre számos példa akadt már, garanciáról persze nincs szó.)

Miért kell tagdíjat fizetni? Aki okos, még fizessen is?

Tagdíjat szinte minden egyesület szed. A Mensa a tagdíjakból él. Ha valaki sportolni jár, havonta három-négyezer forintot fizet, de egy fitneszközpontban még ennél is többet. Ehhez képest a Mensa évi 8000 forintos (sőt 24 év alatt fele ekkora) tagdíja alacsony. Mindenkinek magának kell eldöntenie, megér-e neki ennyit kifizetni az agya tornáztatására.
A tagdíjak fedezik a havonta megjelenő folyóirat költségeit, a tagokkal, tesztírókkal folyó levelezést. A maradékból programokat támogatunk, így a tagoknak kevesebbet, vagy olykor semmit sem kell fizetniük egy-egy eseményen. Ha valaki rendszeresen látogatja a programokat, úgy érezheti, hogy a befektetett összeg jócskán megtérül.

Magyarország legokosabb emberei?

Nem. Magyarország magas intelligenciahányadossal rendelkező emberei.

Ki a legintelligensebb a Mensában?

Erre nincs válasz, mert az általunk használt teszt csak tartományokat ad meg eredményként, tehát annyit, hogy valaki magasabb intelligenciahányadossal rendelkezik, mint az emberek 98, illetve 99 százaléka. Minden tag átugrotta az ehhez szükséges intelligenciahányadost, de hogy mennyivel, az a Mensa-tagság szempontjából mellékes. További tesztek kitöltésével pontosabb eredményt is lehetne kapni, de ezzel a Mensa mint szervezet nem foglalkozik. Nem a folytonos összeméricskélést tartjuk fontosnak, hanem a közösséget.

Miért csak felnőttek a magyar Mensa tagjai?

Az általunk használatos teszt 17 éves kor felettiekre standardizálták, csak ebben az esetben ad megbízható eredményt. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre gyermekek számára kidolgozott teszt. Több országban létezik úgynevezett Junior Mensa, Magyarországon nincs ilyen.

Intelligens a gyermekem, mit csináljak?

Gyakran keresnek fel bennünket azzal, hogy mérjük meg gyermekük intelligenciahányadosát. A szülőket sajnos el kell utasítanunk, hiszen nem áll rendelkezésünkre gyermekek számára összeállított teszt. Vannak, akik szerint nem is túl szerencsés a gyermekben korán tudatosítani, hogy intelligensebb az átlagnál.
Azt tanácsoljuk, hogy a szülők a kerületükben működő Nevelési Tanácsadót keressék fel.
Mivel azonban az intelligencia fejlődése szempontjából nagyon fontos a gyermekkori közeg, néhány ötletet, tippet kaphat az Intelligens gyermekek menüpontban.

Hasznos-e egyáltalán ez a szabadidős klub a külvilág számára?

Igyekszünk azzá tenni. Jelenleg a magyar Mensa még igen fiatal, és noha a szervezet egyik célja az intelligencia mint érték elfogadtatása, egyelőre főként szabadidős klubként működik. A Mensa egyes tagjai, csoportjai azonban foglalkoznak például tehetséggondozással: programokat szerveznek szülők és tanárok részére, foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Reméljük, hogy a jövőben szélesedik a társadalom számára (is) hasznos tevékenységek palettája.