Látogatás a győri Audi gyárban

Mint valamelyest műszaki beállítottságú, de mindenek előtt autós érdeklődésű M, részt vettem március 27-én az Audi gyárlátogatáson.
Bizony nem bántam meg, a korai ébredés ellenére sem. Sőt! Remélem mindazok, akik ott voltak, később szóban is engem igazolnak majd.
Túlzás nélkül mondhatom, fantasztikus élmény volt. Egy modern gyár működésébe belelátni már önmagában is érdekes, de hogy ráadásul menő sportautók készülésének lehettünk szemtanúi, az volt ám az igazán jó program!

Délelőtt értünk Győr külvárosába, a gyár parkolójába, ahol az ott dolgozó átlagosan hat- kilencezer dolgozó autói között kellett helyet találnunk. A főbejáratnál már – mint ahogy az hamarosan kiderült – felkészült, kedves és nem utolsósorban türelmes vezetőnk már várt ránk, és nem kis meglepetésemre az összes kamerás mobiltelefont leadatta velünk a porta értékmegőrzőjébe. Logikus - ha tilos fényképezni, akkor azt mobillal is tilos.
Hamar megindult kis csoportunk a gigantikus gyárterület belseje felé. Persze már kint az udvarokon, összekötő utakon, tesztpályán és a parkolókban is voltak mindenféle szemet gyönyörködtető Audi géperejű, előszériás modellek, csomagolt új autók, sportos csúcsmodellek és kabriók, de hát erre számítani is lehetett.

Első megállónk egy előadóterem volt, ahol egy szűk órában vetített és szóban kiegészített tartalmas előadást hallhattunk a gyár múltjáról és jövőjéről, a termékekről és azok fejlesztéséről – tervező részleg is működik Győrött.

Majd mindenféle grafikonok segítségével bemutatásra kerültek a termelési adatok is, ahol is megtudtuk, hogy ez a motorgyár a világ második legtermelékenyebb üzeme a világon, az évi kb. kétmillió elkészülő motorblokkjával (állítólag csak a Toyotának van ennél éves szinten többet előállító gyáregysége). Előadónk még a legképtelenebb kérdéseinkre is sztoikus nyugalommal válaszolgatott.
Ezek után továbbkísért minket az első pavilonba, ahol a TT-ket és az A3-as kabriókat szerelik össze (más típusokat nálunk nem szerelnek). Számomra ez volt a leglátványosabb és legérdekesebb része több órás körutunknak. Itt figyelemmel kísérhettük egy modell teljes összeszerelését. Kiragadva egy-egy részletet: megtudtuk például, hogy az üres (kb. 250-350 kilogrammos) karosszériák színre fényezve, csomagolva érkeznek vonaton, ahonnan kis villás targoncák emelik át azokat a gyártósorra, más szóval a futószalagra. Ott már jó munkásemberek kézi erővel – persze gyakran emelők és egyéb gépek segítségével - kezdik az összeállítást (a még csupasz karosszérián nagyméretű papírlapokon jelzik bonyolult kódokkal a beszerelendő alkatrészeket). Legelőször az alvázra erősítenek mindenféle csöveket, vezetékeket, majd elkezdik bélelni a belteret megannyi alig felismerhető részegységgel. Majd jönnek az ablakok – a szélvédőt egy nagy automatizált robotkar emeli be. Később bekerül a komplett, előre összeállított hajtáslánc (futómű, váltó, motor).
Miután ezt a nagyobb egységet rögzítették, megkezdődik a kábelezés és az egyéb ezernyi alkatrész beszerelése a motortérbe és az utasfülkébe. Megérkezik a komplett, előre összeszerelt műszerfal is. Később a helyükre kerülnek a lámpák, ülések, kerekek és még mi minden, amit most nem sorolnék fel részletesen.

A gyártósor végén, a már kész autót beindítják, és egy pár méteres bordázott útszakaszon rázatják meg, majd ellenőrzik a működését, fényezését. Látható festékhibával nem jut tovább a kész jármű: vagy a polírozóba kerül, vagy összekarcolással jelzi a minőségellenőr, hogy melyik karosszériaelem szorul cserére.
Itt azt is megtudtuk, hogy mik azok a dummy alkatrészek. De ezen titok ismerete maradjon a programon részt vevők kiváltsága!

Később meglátogattuk az egyik motortípus üzemcsarnokát, s bár az autók összeszerelő-részlegéhez hasonlóan ez is professzionálisnak, modernnek és monumentálisnak látszott, talán kevésbé volt lenyűgöző és látványos, mint a korábban látottak.
Egy rövid raktárlátogatás után az épületek közötti nyílt téren a kijárat felé vettük az irányt, de ezalatt a séta alatt is sok mindent kérdeztünk, s kérdéseinkre választ is kaptunk idegenvezetőnktől. Elhaladva az Audi gyár kacsás tava mellett, a kapunál telefonjainkat visszakapva és egy nem mindennapi élménnyel gazdagodva hagytuk el programunk színhelyét.

Egy bizonyos: mostantól sokkal megértőbbek leszünk egy autószalonban álló új Audi (vagy más márka) modelljének árcéduláját látva.

Köszönet a szervezőnek!

Gerencsér Attila